A Magyar Édességgyártók Szövetségének adatai alapján azt írták, Magyarországon évente csaknem 3500 tonna szaloncukrot vásárolnak a fogyasztók, egy-egy háztartás átlagosan egy kilogrammot.
Hozzátették, hogy
a prémiumtermékek az elmúlt tíz évben különösen kedveltekké váltak, ugyanakkor a drágább édességek iránt idén kissé csökkenni látszik a kereslet.
Megemlítették, hogy egy év alatt két nagyon fontos alapanyag, a cukor és a kakaó ára is több mint másfélszeresére nőtt, és ez begyűrűzik a szaloncukrok árába is. Mindamellett továbbra is keresettek a cukormentes, vegán és egyéb alternatív változatok – tették hozzá.
A szaloncukor gyártásához szükséges alapanyagokat jellemzően a világpiacról szerzik be a vállalkozások, annak ellenére, hogy több hazai gyártó kínálatában is szerepelnek egyes előállításhoz szükséges alapanyagok (marcipán, cukor).
A NAK megjegyzi, hogy
a hazai alapanyag-beszállítás alapvetően a gyümölcsökre és a feldolgozott termékekre korlátozódik, mert a belföldi gyártók mennyiség és ár alapján nem tudják teljesíteni a multinacionális gyártók igényeit.
A szaloncukrok ízesítése változatos, a civil kezdeményezésű Az év szaloncukra versenyre – melynek eredményhirdetése november 30-án lesz – a gyártók minden évben száznál több ízt neveznek be, egyebek közt olyan különlegeseket is, mint az aranygaluskás, robbanócukros, vörösboros aszalt szilvás, marcipános.
A termékek között már évekkel ezelőtt megjelentek a hozzáadott cukrot nem tartalmazó szaloncukrok is.
Bár eredetileg a szaloncukor külföldről érkezett Magyarországra, korábbi formájától annyira eltér, hogy hungarikumnak tekinthető a NAK szerint.
A papírba csomagolt, eredetileg fondant, azaz cukorszirupból készült nyalánkság német közvetítéssel jutott el a történelmi Magyarországra, és vált népszerűvé egész területén a 19. század végére.