A báli tudósítók több alkalommal is a bálok közül az iparos ifjakét nevezték meg, mint ahol a fiatalság a legkellemesebben és legfesztelenebb módon mulathat.
Papp Lajos vendéglős, aki 1923-ban már 13 esztendeje volt bérlője a Koronának, ebben az évben elhatározta, hogy a szállót, az éttermet és a kávéházat „teljesen új köntösbe öltözteti”. A megújulás nagy változást is hozott: „az új és elegáns kosztümbe öltözött Korona, mint kényes úri dáma tiltakozik a bentkosztoló bálok, a batyus, piknikes, büfés mulatságok tartása ellen”. Az 1924-es báli szezon a doktorok báljával vette kezdetét, majd folytatták a helyőrségi tisztek, a kereskedő ifjak, az ipartestület, a tűzoltók, a Városi Dalárda, a postások, az iparosok dalköre, a Vitézi Szék, szabók, az Izraelita Nőegylet, a húsiparosok és alkalmazottiak, végül pedig a helyőrségi továbbszolgáló altisztek és csendőrök bálja zárta a farsangi mulatságok sorát. Erről a bálról a tudósító feljegyezte, hogy még a ruhatár ajtajában is járták a csárdást, valamint „a sok ruha és szíjas kard alatt ropogva tört össze két ruhatári fogas”.
A Korona szálló mellett a másik kedvelt báli helyszín volt a Bethlen Gábor (korábban Szentmihályi) utcában a tirpák gazdáknak 1909-ben emelt otthona. A nagytermét száz évvel ezelőtt hatszázezer koronáért lehetett kibérelni. Ide továbbra is jöhettek azok is, akik a batyus bálokhoz ragaszkodtak.
A farsangot búcsúztató bús magyarokat farsang farkán, vagyis húshagyó kedden pedig Fiedler Gyula vendéglős várta jó borral, köztük Durbincs sógorral és tamburás zenekarral a Bethlen utcai Tisztviselők Otthonának éttermébe, ahonnan többen talán úgy távoztak, mint az a képeslapon is látható Korona szálló előtti urak.
(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)
A Prima-díjjal is kitüntetett gyógypedagógus, Nádudvari Péter összesen 500...
Dunaújvárosi fiúként, közel két és fél évtizedes táncszínházi munkásságot követően...
