Egy közösséggé válhatnak
Saját költeményeiket olvasták fel a diákok a Kamasz Terasz szerdai foglalkozásán. A programot Nagy Zsuka költő és Béres Tamás író még 2017-ben alapította a könyvtár szervezésében. A havi egy alkalommal tartott, délutáni esemény a szépirodalom iránt érdeklődő, az írásra fogékony tehetséges diákokkal foglalkozik. Béres Tamás elárulta: a Kamasz Terasz legfontosabb része, hogy a fiatalok egymáshoz közelebb kerüljenek, bemutathassák saját alkotásaikat, valamint megtanulják, hogy miként válhatnak egy közösséggé.
– Ennek az egész terasznak az a legfontosabb üzenete talán, hogy a fiatalok közössége egymást ismerje meg, tanítsuk meg őket a művészetre, annak befogadására, figyeljük meg, hogy miről és hogyan írnak, hogy mit jelent a költészet a ma fiatalja számára, illetve hogyan tudunk segíteni az önkifejezésben. Hiszen a fiatalok erre a foglalkozásra elhozzák a saját írásaikat, verseiket, kritikáikat, elmondják, megtanulják, hogyan kell előadni, ez egy kis bátorságot ad, s önmaguk megmutatását is jelenti. Amit még megtanulnak, hogy miként rezonáljanak a másikkal, hogyan mondjanak kritikát a másik munkájára, miként váljanak egy közösséggé. S ebben mi is segítünk. Mondhatni, ezek a fiatalok egymást is támogatják, segítik
– fejtette ki az író.
A foglalkozásokon mindig átbeszélik, hogy mi történt a fiatalokkal az elmúlt hónapban, majd megvitatják és javítják alkotásaikat. A mentorok azt is elősegítik, hogy a diákok akár publikálni is tudják műveiket.
Szeretettel, odafigyeléssel gondozzák a tehetséges fiatalokat
A Kamasz Terasz indulása óta már több generáció is megfordult az évek során. Sokan más városban tanultak tovább, ám a művészet iránti szenvedélyük megmaradt, így többen azóta is tagjai a közösségének. Az egyik korábbi generáció munkájának gyümölcse a műhely első megjelent írása, a Szívburokszatyor című antológia, melyben a fiatal írók műveit jelentették meg. Nagy Zsuka költő szerint fontos, hogy szeretettel, odafigyeléssel támogassák a fiatalokat, ők pedig folyamatosan alkossanak, tehetségüket ne hagyják elveszni.
– Egymás tekintetéből, egymás mondataiból valók vagyunk. Írjanak, alkossanak, teremtsenek mondatokat, gondolatokat, érzéseket, szeressük egymást, találkozzunk. Ez lehet, hogy nagyon érzelgős, de ebből marad meg egy olyan érték, ami elvisz minket az íráshoz, a líraisághoz, a teremtéshez. Nekem fontos az, hogy offline-ban legyünk jelen, s hogy ne veszítsük el az emberi léptékünket, miszerint alkotó, teremtő emberek vagyunk, nem pedig gépek és robotok. Hanem értő és érző emberek vagyunk
– osztotta meg gondolatait a költő, majd hozzátette: a digitális fejlődés ellenére a mai fiatalok is ugyanúgy érdeklődnek a szépirodalom iránt, mint régen. Azonban hangsúlyozta: az online kultúra miatt érdemes jobban figyelni rájuk, akár olyan foglalkozások keretein belül is, mint amilyen a Kamasz Terasz, ahol a diákok egy időre kiszakadhatnak a digitális térből és néhány órára azzal foglalkozhatnak, ami számukra is szenvedély.
