BEREGSURÁNYI KASTÉLYNÉZŐBEN

A hosszú-hosszú múltra visszatekintő Beregsurány volt a legutóbbi állomása a Hátizsákkal a megyében rovatunknak. A település főként két kastélyával csalogatott magához minket, és bevallom, egyáltalán nem csalódtunk.

– Már az őskorban megtelepedett határában az ember. 1879-ben bronzkori emlékek kerültek elő, különféle bronz karperecek és lándzsa. Felszíni gyűjtéskor őskori cserepeket, kőbaltát találtak a 60-as években. 1965-ben egy 52 edényégető kemencéből álló fazekas telepet tártak fel. 1996-ban a határállomás építésénél császárkori leletek kerültek a felszínre – olvashatjuk Beregsurány Község Hivatalos Honlapján, ahova érdemes felkattintanotok, számos érdekességgel szolgálnak a település történetével kapcsolatban.

YBL MIKLÓS TERVEIT DÍCSÉRI

A barátságos kis községben hamar eligazodtunk, táblák segítették utunkat. Első megállónk a számomra várva várt Uray-kastély volt, és nem okozott csalódást. A 19. században épült rezidencia Ybl Miklós tervei alapján készült, báró Uray Gyula megbízásából romantikus és klasszicista elemeket ötvözve. A kastély egykori ragyogása még ma is megbújik a falak között, ahol jelenleg Polgármesteri Hivatal és kultúrház működik. És persze a kastélyhoz park is dukál, nincs ez itt sem másképp, 2,5 hektáros terület veszi körül az épületet, ritkábbnál ritkább faóriásokkal – melyek között öröm eltévedni – sportpályával, játszótérrel, hangulatos padokkal és egy Milleniumi emlékoszloppal.

KASTÉLY KASTÉLY HÁTÁN

Beregsurány másik kastélyát Bay Ferenc és testvérei építtették barokk stílusban a 18. században, majd később eklektikus elemekkel bővült a rezidencia. A ma is páratlan szépségű épület mellett elhaladva a grófok és bárók világában éreztem magam, noha ma már csak a közösségi háznak és a könyvtárnak ad otthont. Szintén a már korábban említett Bay Ferenc alakíttatta át a 14. századi gótikus műemlék református templomot, melyet csúcsíves bejárata varázsol igazán egyedivé.

Farkas Fanni

Fotók: Kohut Árpád