– Hogyan kezdődött a sport iránti szenvedélyed?
– Szüleim hatására több sportágat is kipróbáltam, például a labdarúgást, tornát, kosárlabdát, kézilabdát. Eközben figyeltek fel a gyorsaságomra, és arra, hogy ugrékony vagyok, így az atlétikát javasolták, ami be is jött! Öt éve atlétikázom, eleinte hosszú-, és rövidtávokban is szerepeltem, majd ráálltam az ugrószámokra, a távolugrásra és hármasugrásra.
– Nem bántad meg, hogy a számos kipróbált sportág közül ezt választottad?
– Hiába egyéni sport, rengeteg új barátot szereztem, és nagyon sok ember mellettem állt és támogatott. Ez elképesztően jó érzés. A versenyeken elért sikereim mellett ez az, amiért azt mondom, megérte ezt az utat választanom.
TBILISZI NEM ISMERETLEN SZÁMÁRA
– Melyik eredményedre vagy a legbüszkébb?
– Tavaly Tbilisziben az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (EYOF) hatodik helyezést értem el, idén pedig a magyar atlétikai csapat tagjaként az ugyanitt megrendezésre kerülő Ifjúsági Atlétikai Európa-bajnokságon lett az enyém a 12. hely. Erre már jóval korábban elkezdődött a felkészülés, a tavaszi szezonban a Kanári-szigeteken voltam edzőtáborban, de ezt sajnos egy térdsérülés követte. Ez sokat kivett az erőmből, és úgy gondolom, már nem tudtam visszahozni azt a formát, amivel az edzőtábor előtt rendelkeztem.
– Mi kell ahhoz, hogy valaki sikeresen szerepeljen az általad képviselt sportágban?
– Nagyon fontos az alázat és az akaraterő. Az edzésmódszereink tényleg nagyon kemények, és persze le lehet csalni, de nyilvánvalóan mindenki magáért dolgozik… Ezen kívül fontos a kitartás is. Sok lemondással jár, sokszor nekem is nemet kell mondanom a barátaimnak egy-egy buli kapcsán. Nehéz volt megszokni, de úgy gondolom, megérte.
KITARTÓAN KÜZD AZ ÁLMAIÉRT
– Mit gondolsz, a te sikerednek mi a titka?
– Amiket már említettem… Az akarat és a kitartás! De sokat köszönhetek a szüleimnek is, a tehetséges gének és a támogatásuk nélkül nem sikerült volna eddig eljutnom.
– Milyen megmérettetés áll előtted jelenleg?
– Jövőre az Ifjúsági Világbajnokságra készülök. Év elején mindenképp szeretnék szintet ugrani minél hamarabb, és ott egy nyolcba-hatba kerülni a legnagyobb célom. Ezért heti hatszor edzem, az alapozás a legnehezebb része, itt 2-3 órás edzések vannak… Gyorsasági, résztáv, erősítés, lépcsőzés, koordináció, futás, szökdelés és technikázás – ez a két utóbbi a nagy kedvenc nálam. Mindez fizikailag és mentálisan is megterhelő tud lenni, de úgy gondolom, valamit valamiért!
Farkas Fanni
Fotók: Internet