Mi történik a szelektíven gyűjtött hulladékkal?

A szelektív hulladékgyűjtés sokak számára azzal ér véget, hogy a papír-, műanyag és fémcsomagolások a megfelelő gyűjtőedénybe kerülnek. A hulladék útja azonban valójában ekkor kezdődik el. A lakosságtól begyűjtött anyagokat a szállítást követően válogatni, tisztítani, különböző frakciókra bontani, majd bálázni kell, mielőtt azok újrahasznosító üzemekbe kerülhetnének.

Ennek a folyamatnak az egyik meghatározó helyszíne a Nyíregyháza-Oroson működő Nyíregyházi Regionális Hulladékkezelő Központ. Az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. telephelyére a vármegye településeiről érkezik be a lakosság által elkülönítetten gyűjtött hulladék. A központban évente megközelítőleg tizenkét-tizenötezer tonna szelektíven gyűjtött anyagot fogadnak. A hulladék innen csak alapos válogatás után kerülhet tovább a hasznosítókhoz. Oláh Barnabás, a Nyíregyházi Regionális Hulladékkezelő Központ telephelyvezetője elmondta: a beérkező hulladékot egy gépsoron dolgozzák fel, amelynek segítségével több különböző, újrahasznosítható anyagfajtát különítenek el. – Erre a telephelyre érkezik be a vármegye településeiről a lakosság által szelektíven gyűjtött hulladék. Az anyagot itt válogatjuk szét, a hasznosítható részeket pedig külön frakcióként gyűjtjük, majd bálázzuk – ismertette a telephelyvezető.

Tízféle hasznosítható anyagot válogatnak ki

A válogatás a MOHU-val kötött szerződésben meghatározott feltételek szerint történik. A telephelyen tízféle haszonanyagot kell elkülöníteni a beérkező szelektív hulladékból. Ezek között különböző papír-, műanyag és fémfrakciók találhatók. Az egyes anyagokat azért kell egymástól szétválasztani, mert más-más feldolgozási technológiát igényelnek, és eltérő hasznosító üzemekbe kerülhetnek. Nem mindegy például, hogy egy műanyag csomagolás milyen típusú alapanyagból készült, ahogyan a papírhulladékok között is különbség van. A karton, az újságpapír vagy más papírcsomagolás újrafeldolgozása eltérő feltételeket kívánhat. A válogatóüzem feladata ezért az, hogy a vegyesen beérkező szelektív anyagokat a lehető legpontosabban elkülönítse. Az így kinyert frakciókat nagy tömegű bálákba tömörítik. A kész bálákat a telephelyen tárolják mindaddig, amíg elegendő mennyiség nem gyűlik össze egy teherautó megtöltéséhez. – Amikor egy adott anyagból összegyűlik a bálázáshoz szükséges mennyiség, tömörítjük, majd a kész bálákat a telephelyen tároljuk. Ha összejön egy kamionnyi mennyiség, azt lejelentjük a MOHU felé, amely gondoskodik a megfelelő hasznosító kiválasztásáról és az elszállításról – mondta Oláh Barnabás. A hulladék és az elkészült bála a MOHU tulajdonát képezi, a társaság pedig a válogatási és előkészítési feladatokat végzi el.

Az előválogatással kezdődik a folyamat

A válogatás nem azzal kezdődik, hogy a hulladék rögtön a gépsorra kerül. Az első lépés az előválogatás, amelynek során eltávolítják azokat a tárgyakat, amelyek károsíthatják a berendezéseket, akadályozhatják a munkát, vagy méretük miatt nem illenek a technológiai folyamatba. A szelektív hulladék között időnként olyan nagyméretű vagy oda nem való tárgyak is megjelennek, amelyek beszorulhatnak a gépekbe, fennakadást okozhatnak, vagy veszélyeztethetik a dolgozókat. Ezeket még a gépi feldolgozás előtt ki kell emelni. Az előválogatás jelentősége ezért nem csupán a tisztább végeredményben rejlik. A berendezések védelmét, a biztonságos munkavégzést és a folyamatos üzemelést is szolgálja. A hulladék ezt követően egy dobrostára kerül. Ez a berendezés a kisebb szemcseméretű, apró anyagokat és a port választja le a többi hulladékról. – Az apró frakciót azért kell eltávolítani, mert a por és a kisebb szennyeződések károsíthatják a mozgó, forgó alkatrészeket. A rostálás után kerülhet tovább az anyag a válogatókabinba – magyarázta a telephelyvezető. A szelektív gyűjtőedényekbe kerülő hulladék gyakran szennyezett, poros vagy kisebb darabokra tört. A rostálás ezek egy részét eltávolítja, és előkészíti az anyagot a következő feldolgozási szakaszra.

Kézzel is válogatják a hulladékot

A gépek mellett továbbra is nélkülözhetetlen az emberi munka. A hulladék a rostálás után egy válogatókabinba jut, ahol a dolgozók egy futószalag mellett állva kézzel választják ki a különböző anyagfajtákat. – A munkatársak a szalagról kézzel szedik le a hozzájuk tartozó anyagokat, és a megfelelő kalodába helyezik azokat. Ha egy kaloda megtelik, az anyag bálázásra kerül – részletezte Oláh Barnabás.

Sok oda nem való hulladék érkezik

A telephelyre érkező szelektív hulladék sajnos nem kizárólag újrahasznosítható anyagokat tartalmaz. A gyűjtőedényekbe rendszeresen kerülnek olyan tárgyak és szennyeződések is, amelyek nem oda valók. Ezek egy része már az előválogatás során eltávolítható, másik részük a futószalagon válik ki. A hasznosításra alkalmatlan anyagokat válogatási maradványnak nevezik. A válogatási maradvány a telephelyen már nem dolgozható fel gazdaságosan, ezért végül hulladéklerakóba kerül. Minél nagyobb ennek az aránya, annál kevesebb anyagot lehet visszajuttatni az újrahasznosításba. – Sajnos jelentős mennyiségben találunk olyan hulladékot a szelektív gyűjtésben, amely nem oda való. Ezekből válogatási maradvány lesz, amely a depóniára kerül. Az lenne a legjobb, ha ebből minél kevesebb érkezne – hangsúlyozta a telephelyvezető. A nem megfelelően elhelyezett hulladék nem csak felesleges munkát okoz. Szennyezheti a valóban újrahasznosítható anyagokat, károsíthatja a gépeket, veszélyeztetheti a dolgozókat és növelheti a feldolgozás költségeit is. Különösen problémás lehet, ha folyadékkal, ételmaradékkal vagy más szennyező anyaggal teli csomagolás kerül a gyűjtőbe. Ezek a hulladékok beszennyezhetik a papírt és más értékes frakciókat, amelyek ezután már nem vagy csak nehezebben hasznosíthatók.

A lakosság döntésén is múlik a siker

A szelektív hulladék feldolgozásának eredményessége jelentős részben már a háztartásokban eldől. Amikor valaki a megfelelő gyűjtőbe helyez egy csomagolást, hozzájárul ahhoz, hogy az anyag később újrahasznosítható legyen. Ha azonban a szelektív edénybe nem oda való tárgy kerül, az végigmehet a teljes begyűjtési és szállítási folyamaton, majd a válogatóközpontban kell eltávolítani. Ez energiát, munkaidőt és szállítási kapacitást köt le, miközben a hulladék végül mégis a lerakóban végezheti. A helyes szelektív gyűjtéshez nem elegendő az a szándék, hogy valaki külön szeretné válogatni a hulladékát. A gyűjtés szabályait is ismerni kell. Fontos például, hogy a csomagolások lehetőség szerint kiürítve kerüljenek a gyűjtőbe. A nagyobb dobozokat érdemes laposra hajtani, a palackokat összenyomni, hogy kevesebb helyet foglaljanak. Az erősen szennyezett, ételmaradékos anyagokat pedig nem minden esetben lehet a szelektív gyűjtésben elhelyezni. A társaság éppen ezért különböző rendezvényeken és szemléletformáló programokon igyekszik bemutatni a megfelelő hulladékgyűjtés szabályait. – A rendezvényeken elsősorban a gyerekeknek mutatjuk meg, hogyan kell helyesen szelektálni, de rajtuk keresztül a felnőtteket is meg tudjuk szólítani. Fontos, hogy minél többen ismerjék, mi kerülhet a szelektív gyűjtőbe, és mi nem – mondta Oláh Barnabás.

Évente több ezer tonna anyagot dolgoznak fel

A Nyíregyházi Regionális Hulladékkezelő Központba évente mintegy tizenkét-tizenötezer tonna lakossági szelektív hulladék érkezik. Ez a mennyiség jól érzékelteti, milyen jelentős feladatot végez a telephely. A beérkező anyagokat fogadni, előválogatni, rostálni, kézzel szétválasztani, bálázni, tárolni és elszállításra előkészíteni egyaránt szükséges. A hulladék jelentős részét a nyíregyházi telephelyen dolgozzák fel. Előfordul azonban, hogy a beérkező mennyiség meghaladja az aktuálisan rendelkezésre álló kapacitást. Az így helyben nem feldolgozható anyag egy részét jelenleg Debrecenbe szállítják át további kezelésre. – Évente nagyjából tizenkét-tizenötezer tonna lakossági szelektív hulladék érkezik hozzánk. Ennek jelentős részét itt dolgozzuk fel, azzal a mennyiséggel pedig, amelyet helyben nem tudunk kezelni, jelenleg Debrecenbe szállítjuk – ismertette a telephelyvezető.

Nem minden begyűjtött anyag hasznosul

A szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban gyakori félreértés, hogy minden, a szelektív edénybe helyezett tárgy automatikusan újrahasznosításra kerül. A valóságban azonban a hasznosítás több feltételtől függ. Az anyagnak megfelelő típusúnak, kellően tisztának és feldolgozhatónak kell lennie. A válogatóközpont ugyan sokféle hulladék elkülönítésére alkalmas, de a technológia lehetőségei sem korlátlanok. A túlzottan szennyezett, összetett anyagból készült vagy nem megfelelően elhelyezett hulladékot nem minden esetben lehet hasznosítani. A rendszer eredményessége ezért nemcsak a válogatógépek és a dolgozók munkáján, hanem a gyűjtés minőségén is múlik. Minél tisztábban és pontosabban gyűjt a lakosság, annál nagyobb arányban nyerhetők vissza értékes alapanyagok.

Minden jól elhelyezett csomagolás számít

A Nyíregyháza-Oroson működő hulladékkezelő központban naponta azon dolgoznak, hogy a lakosságtól érkező hulladékból minél több hasznosítható anyagot nyerjenek vissza. A gépek, a válogatószalagok és a bálázóberendezések azonban csak akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha a gyűjtőedényekbe megfelelő hulladék kerül. A lakosság számára mindez egy-egy egyszerű döntést jelent: a kiürült csomagolást a megfelelő edénybe helyezni, az oda nem való hulladékot pedig más, szabályos módon leadni. Egyetlen palack, papírdoboz vagy fémdoboz kis mennyiségnek tűnhet, de a vármegye háztartásaiból évente több tízezer tonna anyag gyűlik össze. Ha ezeket tisztán és megfelelően válogatják szét, kevesebb lesz a válogatási maradvány, több haszon­anyag kerülhet a bálákba, és kisebb mennyiség jut el a hulladéklerakóba. A szelektív hulladékgyűjtés tehát nem a gyűjtőedénynél ér véget. A nyíregyházi válogatóközpontban hosszú és összetett munka kezdődik vele, amelynek sikere a telephely dolgozóin és a lakosság együttműködésén egyaránt múlik.