Őszi hangulatban a város

Gönczi Dorina: Őszi hangulatban a város

Olyan hideg van ezen a reggelen,

Körülöttem köd és csend van szüntelen,

Bármerre nézek mindenki csak fáradt,

Kávéval a kézben lassan sétálgat.

Olyan kihalt a város, senki sem beszél,

Csak egy nő a táskájában keresgél,

S idegeskedve siet a munkahelyére – gondolom,

Ránézek, ő visszanéz – elmosolyodom.

Leülök egy padra, hallgatom a reggel zenéjét,

Magas sarkúk koppanása járja be a város terét,

Az aszfalton még nincs felsepregetve,

Ilyenkor látszik igazán az ősz szépsége.

Mindenhol színes falevél hempereg,

S ahogy a szél elfújja, csak úgy pereg,

A templom óráján mindjárt 6 óra lesz,

Egy kirakatban az eladó egy bábúra kalapot tesz.

Hát igen ilyen az ősz, olyan egyszerű,

Se nem zajos, se nem halk, puszta derű,

S mikor az emberek elrohannak mellette,

Te állj meg, figyeld, mit súg reggelente.

Majd a titkát tartsd meg, ne mondd el senkinek,

És máshogy látod majd a színeit a faleveleknek,

Meghallod az ősz mondanivalóját,

Így felfedezed minden titkos, kis csodáját.

Előző bejegyzés

Következő bejegyzés