Krúdys verebek

A Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium diákönkormányzata az idén is megszervezte a „verebeknek” 2017. augusztus 21. és 23. között a csapatformáló verébtáborát. Az alábbiakban néhány személyes szösszenet tanúskodik a tábor hangulatáról:

hétfő – augusztus 21.

A verébtáborunk elindult… 10 csapat volt, mindegyiknek két DÖK-ös vezetője – a miénknek hála, ma már kívülről fújom a Micimackót. J (Persze, az is közrejátszott a daltanulásban, hogy a passzívak miatt mindenkinek futnia, esetleg fekvőtámaszoznia kellett). (Tóthfalusi Péter)

A tábor faházait igazából csak alvásra használtuk, mert napközben a DÖK-ösök lefoglaltak minket különböző programokkal. (Malakuczi Mercédesz)

A délután folyamán váltóversenyek voltak, majd estefelé minden csapat egy fiút és egy lányt választott, akiknek meg kellett hódítani a DÖK-ösök szívét. (Szvolenszki Luca)

Az első nap hamar eltelt. Az első felében ismerkedtünk, majd csapatversenyek voltak. Nekem a kedvenc feladatom az volt, mikor a felfújt lufit borotvahabbal bekentük és meg kellett borotválni, ami a végén – nyilván J - borotvahab-csatába fulladt. (Sarmek Karina)

Eleinte kicsinek és jelentéktelennek éreztem magam. Aztán szép lassan rájöttem a dolgok menetére, és úgy láttam, végre én is tartozom valahová. Valahová, ami több mint a barátok és haverok összessége. Egy iskolához, egy közösséghez. (Nagy Amarilla)

kedd – augusztus 22.

A reggeli ébresztés reggeli 5.50-kor volt, utána a reggeli torna. Hullafáradtan fekvőtámaszoztunk, futottunk. A késő esti „éjszakai túra” mindenkinek jobban tetszett, egész úton énekeltünk, még esőtáncot is jártunk. (Mire visszaértünk a házakhoz, valóban eleredt az eső. J) (Szvolenszki Luca)

Második nap is nagyon elfáradtunk, ráadásul hajnalban az egész tábort felverték, azzal a hírrel, hogy nincs meg az űrhajó kulcsa, azonnal keressük meg. (Mócsán Réka)

Délután, mikor minden állomás feladatait teljesítettük, csapatonként ki kellett választani egy lányt meg egy fiút, akik különféle feladatokat kaptak. A fiúk rönköt hajítottak, a lányok pólót mostak. A nap végére kiderült, ki lett a verébtábor Angyala és Bikája. (Soltész Dorka)

szerda – augusztus 23.

A harmadik nap is voltak mindenféle csapatfeladatok, amelyek fizikai és szellemi állapotunkat egyaránt próbára tették. Személyes kedvencem a barkochba-játék volt, ahol kérdésekkel kell kideríteni egy tárgyat vagy fogalmat, vagy akár egy történetet. (Oroszi Lili)

Ha valaki a Sóstói-tó körül sétálva ránk nézett, láthatott WC-papírral betekert diákokat, lánynak öltözött fiúkat, hajnalban tornázó, fáradt arcokat (s amint a képeken is látszik, nem csak „verebekét” J) - vagy éppen kő-papír-olló játékot játszó gyerekeket. (Molnár Viktória)