Krúdy Gyula dzsentricsaládban jött világra Nyíregyházán, nagyapja 1848-as honvédtiszt volt, nagybátyja a császári erőket fosztogató zsivány, nagyanyja az álomfejtés, tenyérjóslás, kuruzslás mestere.
Apja jómódú ügyvéd, anyja cselédlány volt. Tizenöt évesen megjelent első novellája, diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát, hogy hírekkel lássa el a fővárosi lapokat. Az érettségi előtt Debrecenbe szökött hírlapírónak, de egy tanára kérésére mégis levizsgázott. Egy ideig a nagyváradi Szabadság munkatársa volt, 1896-ban a millenniumi ünnepségekre Pestre utazott, s végleg a fővárosban maradt.
Első novelláskötete, az Üres a fészek 1897-ben jött ki, ettől kezdve évente jelentkezett két-három kötettel, és naponta jelentek meg írásai különböző lapokban. Az MTI életrajza emlékeztet rá: a Szindbád ifjúsága és utazásai című kötetben teremtette meg Szindbád alakját, saját költői alteregóját.
A Szindbádból a színészkirály, Latinovits Zoltán főszereplésével Huszárik Zoltán készített filmet. Első igazi közönségsikerét A vörös postakocsi című regényének köszönhette, amelyben a századforduló Pestjének világát idézte fel. Az 1918-19-es forradalmak idején szerkesztette a Néplapot, tudósított a kápolnai földosztásról.
A húszas évek elejétől népszerűsége csökkent, anyagi és publikációs gondokkal küzdött, egészsége is megrendült, s bár 1930-ban Baumgarten-díjat kapott, ez már nem sokat segített anyagi helyzetén, élete utolsó éveiben mélyszegénységben élt Óbudán. Élete végén kilakoltatási végzést kapott, villanyát kikapcsolták, s 1933. május 12-én hajnalban hunyt el óbudai otthonában. Krúdy Gyula több mint hatvan regényt, háromezer elbeszélést, ezernél több cikket hagyott maga után.
Forrás: magyarhirlap.hu
Gönczi Dorina írása az Anyák napjáról.
A mentők 2980 esetet láttak el szilveszterkor, ebből a fővárosi feladatszám...
