Márton napján kiderül, milyen telünk lesz

November 11-én már véget ér a szüret, befejeződnek a mezőgazdasági munkálatok, közeleg az adventi időszak. De miért éppen libát eszünk ekkor?

A Márton-napi, azaz november 11-i népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek. Másrészt egy legendához, mely szerint miután Márton megkeresztelkedett, misszionáriusként pedig már élete során annyi jó cselekedetet hajtott végre, hogy püspökké akarták avatni. Márton azonban a monda szerint nem vágyott semmilyen hatalomra, így amikor küldöttek érkeztek hozzá, ő a libák óljában próbált elrejtőzni. A zavarodott ludak hangos gágogása leleplezte a bujkálót, így Mártont az akarata ellenére 371-ben a franciaországi Tours város püspökévé avatták.

Lakoma libából, újborral

A hagyományok úgy tartják, hogy aki nem eszik libát ezen a napon, a következő évben éhezni fog, így érdemes még a karácsony előtti 40 napos nagyböjt előtt jóízűt lakmározni. Ezen a napon rendszeresek voltak a bálok és a vásárok is.

Márton napja a vendégszeretet szimbóluma, ami nem véletlen, ugyanis Szent Márton híres volt jóságáról és szerénységéről. Emellett nevéhez fűződik a libalakoma tradíciója és az újbor megszületése.

 „Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”

– tartja a mondás.

A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. A Szent Márton-napi újbor kóstolgatásának szertartása a bort és a pincék sötétjét övező misztikummal kapcsolódott össze. A must ilyenkor változott borrá, így ekkor mutatkozott meg az egész évi fáradozás gyümölcse.

Márton-napi hiedelmek

Az evés-ivásnak kedvezett, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. A hiedelem úgy tartja, hogy aki november 11-én éjjel álmodik, az boldog lesz. Boldogságot hozhat az újbortól való spiccesség is, aminek köszönhetően a következő évben megmenekül az illető a gyomorfájástól és a fejfájástól.

Márton-napi időjóslás

A sült liba mellcsontjából jósolták meg az időjárást: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”

Sokfelé úgy vélik, hogy az aznapi idő a márciusi időt mutatja. A néphit szerint a Márton-napi eső után rendszerint fagy, majd szárazság következik. Az őszi időjárás a bor minőségére is hatással van: A bornak Szent Márton a bírája, amit lehet úgy is érteni, hogy ilyenkor már iható az újbor.

Márton napja Európában

• A lengyelországi Poznanban felvonulással és ünnepséggel emlékeznek meg Szent Mártonról. Különleges vajas kiflit sütnek ilyenkor, amelynek neve: „rogal świętomarciński”.
• Német nyelvterületeken, Hollandia egyes részein, Németországban és Ausztriában fáklyás felvonulásokat szerveznek és Márton-tüzeket gyújtanak.
• Belgium keleti részén, valamint Flandria nyugati tartományaiban a gyerekek ajándékot kapnak Szent Mártontól, ahogy más kultúrákban a Mikulástól.
• Máltán a gyerekek ilyenkor gyakran diót, mogyorót, narancsot és mandarint kapnak.
• Portugáliában ezt a napot országszerte ünneplik. A családok és barátok ilyenkor gyűlnek össze, sült gesztenyét esznek és bort isznak.

Forrás: hirado.hu

Fotó: Fotó: MTI/Vasvári Tamás