A fák védelme ne másodlagos legyen az építkezések során!

Nyíregyházán fokozott figyelmet kap az, hogy fakivágás csak indokolt esetben történjen. Az építési tevékenységekkel érintett zöldfelületek védelme kiemelten fontos, ennek érdekében az építési folyamatokban résztvevőknek is tisztában kell lenniük az erre vonatkozó jogszabályokkal. Cikkünk célja, hogy a fák védelme ne másodlagos szempont legyen egy építkezés során, hanem közös erővel védjük meg a zöldvagyonunkat, hiszen Nyíregyházán is volt már arra példa, hogy nem vették figyelembe ezeket a szempontokat. Szerkesztőségünknek Halmi-Hódos Katinka városi főkertész foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.

Fa, mint érték

Környezetünk, ezen belül a fák védelme közös érdek, hiszen a fák nemcsak környezeti és gazdasági, de esztétikai értéket is képviselnek. A városi fák és zöldfelületek ökológiai szolgáltatása gazdasági értelemben is mérhető érték, mely abból fakad, hogy a zöldfelületek enyhítik az épített környezet által kibocsátott hőt, javítják a levegőminőséget, zajcsökkentő hatással bírnak, valamint az egyre fogyatkozó városi élővilágnak is életteret nyújtanak. Fontos szerepet játszanak a lakosság mentális és fizikai egészségének javításában, csökkentik a stresszt, magas esztétikai értékkel bírnak.

Közterületi fakivágás: csak, ha veszélyeztet

Az igény annál nagyobb, minél inkább urbanizált egy terület. A közterületen és magánterületen található fák ültetését, gondozását és kivágását Magyar­országon A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet  szabályozza. A rendelet értelmében közterületen a fakivágás engedélyköteles, és abban az esetben lehetséges, ha az élet-, egészség- vagy vagyonvédelmet veszélyeztet. A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi. Amennyiben a pótlás feltételei adottak, a fakivágás pótlási kötelezettséggel jár. Az ingatlanfejlesztésekkel összefüggő közterületi fakivágás és favédelem problémája az építési tevékenységek megszaporodásával párhuzamosan válik kulcsfontosságú kérdéssé, mivel sokan nincsenek tisztában az ilyen és hasonló jellegű tevékenységek jogszabályi hátterével.

A favédelem jogszabályi háttere

A Nyíregyháza város közhasználatú zöldfelületeinek használatáról, védelméről és fenntartásáról szóló 37/2003. (VIII. 28.) számú önkormányzati rendelete (továbbiakban: rendelet) már a tervezési folyamatra vonatkozóan is előírja a favédelmet. A rendelet értelmében az építésről, átalakításról, bővítésről vagy felújításról szóló hatósági engedélyezés eljárás során a jogszabályban előírt dokumentumokon túl az engedélyező hatóság részére csatolni kell az engedélyezett létesítménnyel határos közterület méretarányos rajzát, amelyen fel kell tüntetni a közterületen található meglévő növényzetet, járdát, úttestet, meglévő légvezetékeket és közműveket. A meglévő állapot rögzítése után a tervezőknek alkalmazkodni kell a telek ilyen jellegű adottságaihoz.

Megfelelő tervezéssel elkerülhető

Előfordulhat, hogy egy ingatlan megközelítése csak közterületi fakivágással biztosítható, azonban vannak olyan esetek, ahol a megfelelő tervezéssel elkerülhető lenne az ilyen jellegű zöldfelület-megszüntetés. A fák kivágása abban az esetben, ha az nem élet-, egészség-, illetve vagyonvédelem céljából történik, zöldfelület-kivonásnak minősül. Az ilyen fakivágások esetében a helyszínen történő pótlásra törekszünk, azonban ez az ingatlan adottságaitól függően nem mindig lehetséges. Egy koros fa pótlása nem egy facsemete elültetését jelenti. A rendelet értelmében a pótlást szolgáló fák lombtömegének az ültetést (pótlást) követő 3. évben a kivágott fa lombtömegének 80%-ával kellene egyenértékűnek lenni. További szempont, hogy a szűk utcák, föld alatt elhelyezkedő közművek, valamint a légvezetékek egyaránt befolyásolják a telepítési lehetőségeket.

Közművek és légvezetékek akadályoznak

Fentiek miatt a fapótlások nem mindig lehetségesek azokon a konkrét területeken, ahol a fakivonás történik. De nézzük részletesen. A városi zöldfelületek létesítésének, különösen a fásításnak az egyik legfőbb akadálya Nyíregyházán a közművek közterületi elhelyezkedése és azok előírt védőtávolságai. A föld felszíne alatt húzódó, sokszor követhetetlen nyomvonalon elhelyezkedő közművek, illetve a légvezetékek megakadályozzák a fásítást, hiszen a közműhálózatok üzemeltetői által megkövetelt védőtávolságokat a személy- és vagyonvédelem biztosítása érdekében meg kell tartani. Közműfajtáktól függően a védőtávolságokat jellemzően 1–3 m között határozzák meg az ágazatonkénti előírások. A jogszabályi háttér a közműveket törvénnyel védi. A közmű műtárgyak és a fasorok, zöldfelületek közötti konfliktusok a sűrűn beépült városrészekben ebből kifolyólag szinte állandóak. Ebből is látható, hogy a meglévő fák megőrzése sokkal könnyebb feladat, mint azoknak a pótlása.

Zöldfelületi Alap a pótlásokért

Amennyiben a pótlás nem lehetséges, úgy a rendelet szerint közhasználatú zöldfelület megszüntetése vagy beépítése esetén annak zöldfelületi számított értékét az önkormányzat Zöldfelületi Alapjába be kell fizetni. A zöldfelületi érték nagyságáról – a városi főkertész vagy megbízott szakértő számítása alapján – a polgármester határozattal dönt. A közhasználatú zöldfelületeken elhelyezkedő fák értékének meghatározása a Radó Dezső-féle értékszámítással történik. A faértéket az oxigént termelő asszimiláló levélfelület tömege adja. Egy fa értéke korától, egészségügyi állapotától függően több millió forint is lehet, mely egy esetleges védettség esetében megsokszorozódik. A Zöldfelületi Alapba befizetett zöldfelületi érték összegét minden esetben zöldfelületek létesítésére, felújítására, átépítésére, illetve a kivágott fák pótlására fordítjuk. A pótlást lehetőség szerint a kivágott fa vonzáskörzetében igyekszünk elvégezni, de a szűk utcák, a közműhelyzet miatt ez nem minden esetben lehetséges.

Fák védelme a tervezési folyamatban

A zöldfelületi érték megfizetésére fordított összeg jelentősen megnöveli az építtetők költségeit is, mely néhány esetben megfelelő tervezéssel elkerülhető lenne. A településképi szempontból meghatározó területeken településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden olyan esetben, ahol engedélyhez kötött építési tevékenységet kívánnak folytatni. A településképi véleményezés minden közterület felől elhelyezett, vagy közterület felől látszó, engedélyhez kötött épület és építmény esetén a Tervtanács véleményére alapozódik. Minden e körben lefolytatandó egyéb településképi véleményezés a városi főépítész véleménye alapján történik. Helyi védett területen és a településképi szempontból meghatározó területeken történő építési munkálatokat megelőzően, illetve a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó épületek (egyszerű) bejelentését megelőzően a szakmai konzultáció kötelező. Annak érdekében, hogy a speciális esetes fakivágásokat elkerüljük, a Nyíregyháza településképi védelméről szóló rendeletben meghatározott szakmai konzultációra érkezett tervdokumentációkat a városi főkertész is áttekinti.

Fák védelme a kivitelezési folyamatban

A városi fák életére veszélyt jelentenek a közműelhelyezések, forgalmi átalakítások, szűk utcán történő építkezések. Az ilyen és hasonló építési tevékenységek a fák életfeltételeinek romlásához, az egyedek degradációjához vezethetnek. Az engedéllyel rendelkező, fakivágással nem járó építési tevékenységek esetében is biztosítani kell a meglévő közterületi fák védelmét, hiszen a rendelet a fák bármilyen nemű károsítása esetében lehetőséget ad bírság kiszabására a károkozás következtében. A Magyar Szabványügyi Testület 2019-ben tette közzé az MSZ 12042: Fák védelme építési területeken elnevezésű szabványt, mely meghatározza a favédelmi tervek tartalmát és az építési területen álló fák védelmét célzó eljárásokat. A szabvány célja az építési területen álló fák sérüléseinek megakadályozása, hiszen a fának okozott károk egyáltalán nem, vagy csak évek múlva állíthatók helyre.