Nt. Szabó Zoltán, a pátrohai szolgálata után, 1996-os nyugdíjba vonulását követően költözött családjával Nyíregyházára. Úgy érezte, amig Isten ajándékaként bírhatja az egészségét, tovább kell szolgálnia, a békesség igéjét hirdetni, segíteni fiatal kollegáinak.
Több gyülekezetben is találkozhattak vele az igét hallgatók. A tiszaeszlári gyülekezetnek is éveken át volt a lelkipásztora, majd 71 éves korában Örökösföldön egy szakközépiskola aulájában öltötte magára vasárnaponként a palástot.
Nyíregyházán hét közben az etelközi öregek otthonában is szolgált párhuzamosan. Sok örömet jelentett számára, a sóstói gyülekezetbe járva Isten igéjére figyelni. A gyülekezet szeretettel fogadta és elfogadta. Talán a legemlékezetesebb volt számára az itteni gyülekezetben való alkalomszerű helyettesítési szolgálat.
Emelkedett eszmeiségű prédikációi, úrvacsora osztásokban való közreműködései és az istentiszteletek, kiállítások, ünnepségek után a hívekkel folytatott bölcsességet sugárzó beszélgetései alapján a gyülekezet a szívébe zárta az elhivatott, tiszteletre, szeretetre méltó szerény, idős nagytiszteletű urat. Aki a hosszú életét Isten ajándékának tekinti, és a mai napig megtartotta az „imádkozva és dolgozva” parancsát.
Szerető családjával együtt aggódtak érte, amikor súlyos betegségek is meglátogatták, együtt örültek gyógyulásának. 2020. év óta visszavonultabban él.
A 100. születésnapján köszöntötték, rövid igehirdetéssel mondott köszönetet, és kért áldást a hívekre, az őt ünneplőkre. Az ünnepség szeretetvendégséggel zárult.
Kísérje hűséges életét továbbra is Isten áldása, jó egészség, és ha az egészsége engedi, mindig szeretettel várják!
A borult északkeleti, keleti részeken lassan szakadozgat a felhőzet.
A nyíregyházi Rotary Club ifjúsági szervezete, az InterAct Club kedden második...
