„A legkeményebb tárgyalópartner Nyíregyháza a környezeti kibocsátási határértékeknél”

Mint arról múlt héten beszámoltunk, újabb fontos mérföldkövéhez érkezett a Nyíregyházi Déli Ipari Park fejlesztése, hiszen a tervezés első fázisának lezárultával a következő hetekben kezdetét veheti az I. ütem kivitelezése. A cél, hogy az összesen 192 milliárd forintos kormányzati támogatásból egy modern, 640 hektárral bővült beruházási terület fogadja a munkahelyteremtő világcégeket, a városvezetés gazdaságfejlesztési koncepciója mentén. Ezzel párhuzamosan zajlanak a II. és III. ütem tervezési munkálatai is. A január második felében tartott városházi sajtótájékoztatón jelen volt a FőMTERV Zrt. több vezetője, akik kedvezően nyilatkoztak a nyíregyházi folyamatokról.

Mindenekelőtt érdemes néhány információt megerősíteni a cégről, mely egyébként egy nyíregyházi partnerrel, az A-Stúdió 90 Kft.-vel konzorciumban végzi a tervezési munkálatokat. Keszthelyi Tibor elnök-vezérigazgató tájékoztatása szerint az ország méretéhez képest a legnagyobb cég az övék, évi tízmilliárd feletti forgalommal, a mérnöki területet komplexen lefedve. 300 munkatársukból 260-an mérnökök, több mint 60-an közműtervezéssel foglalkoznak, hazánkban a legnagyobb ilyen jellegű kapacitással.

Nagy tempót diktált a város

Az elnök-vezérigazgató kiemelte, ez a kapacitásuk tette lehetővé, hogy pályázhassanak a polgármester által kért, szinte „lehetetlen” határidőkre. – A saját gyakorlatunkban is elképesztő nagy tempójú tervezés volt a nyíregyházi, és borzasztó sok koncentrációt igényelt. Nagyon sok segítséget kaptunk a várostól, alpolgármester úrtól is, különösen az engedélyezés során, hogy flottul menjenek az ügyek. Mindez szakmailag is kihívást jelentett és örömöt okozott, hogy látjuk a tevékenység eredményét.

Átgondoltság és előkészület Nyíregyházán

– Mivel az országban nagyon sok helyen tervezünk, ipari parkoknál, autópályáknál, vasútnál, így látjuk, melyik városban ez hogyan halad. Nyíregyházán borzasztó nagy volt már az előkészület, az átgondoltság, jóval a tervezés megkezdése előtt megkezdték az alapállapot-felmérést, ami feltétele az egésznek, időigényes dolog lévén. Ezek rendelkezésre álltak, illetve még jelenleg is zajlanak, ami nagy segítség, hiszen egészen máshogy lehet érvelni arról, hogy milyen környezeti állapotok vannak – tette hozzá.

Helyi specialitás: komplex monitoring rendszer

– Nyíregyházán határozott igény volt a legkomplexebb monitoring rendszerre, tehát nem csak valamely elemét ellenőrizzük majd a jövőbeli állapotoknak. Általában talajvízre és esetleg levegőre szokott mindez korlátozódni, de itt a csapadékvíz, talajvíz, szennyvízkibocsátás és levegőminőség szempontjainak, határértékeinek a monitoring rendszere valósul meg. Ez a komplexitás általában nincs meg más ipari parkoknál, úgyhogy ez is egyfajta olyan odafigyelés és gondosság, ami nem jellemző máshol.

– Szintén itteni ötlet, hogy a tisztított szennyvíz ipari szürke vízként hasznosítható, tehát az üzemek vízigényét részben a helyi szennyvíz tisztításából biztosítsuk

– emelte ki Keszthelyi Tibor.

Kőkemény önkormányzati feltételek a befektetőknek

– A legkeményebb tárgyalópartner Nyíregyháza a határérték-tárgyalások során, tehát a befektetőkkel nagyon komoly üzleti tárgyalásokat folytatnak, mindenhol példaként emlegetik a várost. Azt mondják, ha valaki szeretné megnézi, mit lehet elérni a befektetőkkel, akkor kérdezze Nyíregyházát. Tehát nem az van, hogy ha idejön valaki, teljesítsük a kívánságaikat, hanem kőkemény feltételek mentén lehet mind a létesítést, mind az üzemeltetést biztosítani – mutatott rá a FőMTERV vezetője.

Szinte példa nélküli előrelátás

Dr. Fekete András, a FőMTERV Zrt. vezérigazgató-helyettese hozzátette, nagyon sok tapasztalatunk van arról, hogy más városok, vármegyék hogyan próbálják megoldani a saját igényeiket. Az, amit Nyíregyházán tapasztaltak előrelátás, átgondoltság kapcsán, majdnemhogy példa nélküli.

– Nemcsak azért mondom ezt, hogy dicsérjem az önkormányzat vezetését és az előkészítő csapatot, hanem azért, mert nekünk is nagy könnyebbség volt így az ipari park infrastrukturális fejlesztései kapcsán dolgozni. Tízes nagyságrendben tudnám sorolni a kezelőket, üzemeltetőket, hatóságokat, katasztrófavédelmet, bányahatóságot, akikkel nemcsak napi szinten kellett egyeztetni, hanem szoros határidők mellett kellett engedélyeket megszereznünk. Hogy sikerülhetett, ebben nem a tervező volt a jó, hanem a város, mert olyan kapcsolatot alakított ki már jóval előttünk ezekkel a szereplőkkel, amikkel mi még nem találkoztunk máshol. Ez az alapja mindennek. Ugyan a határidőik feszesek – ebben a polgármester úr nagyon nagy iramot diktál nyilván a város érdekében és jól teszi –, de ezt ilyen átgondoltság és ilyen összefogás nélkül biztosan nem tudtuk volna megcsinálni. Mindezt ezúton köszönöm nekik, és remélem, hogy ezt folytatni tudjuk a II. és III. ütem kapcsán.

(Szerző: Tarczy Gyula)