Ez utóbbit elõbb Jeney Sándor, majd Kemény Jenõ sátoraljaújhelyi fényképész bérelte ki, aki „a haladó kor kívánalmainak megfelelõ, legújabb gépekkel felszerelt fényképészeti üveg-mûtermét” ajánlotta a „mûízléssel bíró közönség” figyelmébe. 1891-ben már a fõvárosi Kalmár Péter udvari fényképész és festõ alakította ki benne fióküzletét, míg 1894-tõl Hunyady László mûterméül szolgált. Hunyadyhoz 1912-ben Malachovsky István társult. Ekkor a Nyírvidékbeli közös hirdetésükben így ajánlották fényképészeti szolgáltatásaikat: „A legrégibb mûterem Nyíregyházán”.
Az építtetõ Palánszky Sámuel 1861-ben érkezett városunkba. Elõbb elemi iskolai tanítóvá, majd az újjászervezett Evangélikus Algimnázium tanárává nevezték ki. 1874-ig tanított, majd „az anyagi tekintetben sokkal háladatosabb ügyvédi pályára lépett”. A várost 1889-ben hagyta el, amikor Dobsina város ügyészévé nevezték ki. Rozsnyón hunyt el 1895-ben. A feleségével, Csapó Idával 1866-ban egy magán nõnevelõ intézetet alapítottak a mai Luther utca egyik házában. Innen tették majd át az intézet székhelyét a baloldali épület elsõ emeletére. Az intézetben társadalmi mûveltséget és modort, francia és angol nyelvet, valamint nõi munkákat sajátítottak el a növendékek, a tanévek pedig vizsgával zárultak. Az intézet vezetését Csapó Idától 1880-ban Pachmayr Fáni okleveles tanítónõ vette át, tanári karának az élén pedig Martinyi József gimnáziumi tanár állt. Az új tulajdonos hamarosan a Nagyorosi (ma Bocskai) utcába tette át a leánynevelõ székhelyét, a tágas díszkerttel ellátott Nádassy-féle házba.
(Szerzõ: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)
A szeles hétkezdet után megnyugszik időjárásunk, szerdától melegedés jön, idén...
Elfogták K. Z. 30 éves nyíregyházi lakost.
