TARPAI TÚRA

A Hátizsákkal a megyében rovatunk ez alkalommal Tarpára kalauzol el titeket, ahol kulturális emlékek és a természet csodái várnak mindenkit. Akár egy egész napot is eltölthettek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen bóklászva, hangolódjatok rá fotóinkkal – de addig is íme néhány hasznos információ.

Nyíregyházától 72 kilóméterre találjuk Tarpát, a 41-es főúton haladva könnyen megközelíthető. Néhány átszállással tömegközlekedési lehetőségek is akadnak, de a bátrabbak akár kerékpárra is pattanhatnak – ez odaérve is jól jöhet!

TARPÁRÓL RÖVIDEN

A Felső-Tisza vidék egyik legjelentősebb települése 1299-ben került először említésre a történeti feljegyzések között, az egykori mezőváros lakosai sosem unatkozhattak. Aki érdeklődik a történelem iránt, kutakodjon kicsit Tarpa múltjában, számos érdekességet fog találni. A jelenleg 4967 hektáros nagyközség főként mezőgazdaságáról híres, a Tarpai-hegy lankái roskadoznak a szőlőtől, almától, szilvától – így ha erre járunk mindenképpen kóstoljuk meg a tarpai szilvapálinkát és lekvárt.

RÉGRŐL MARADTAK RÁNK

Tarpa több nevezetességgel is rendelkezik, így ha nem csak a természetet kívánjuk megcsodálni, érdemes bóklászni egyet a község belső részein is. Itt találhatjuk a 15. században épült késő gótikus református templomot, melybe ha lehetőségünk adódik érdemes bepillantani, hiszen a gótikus freskók lenyűgöző látványt nyújtanak. Tovább haladva megtalálhatjuk Tarpa másik műemlékét, Észak-Tiszántúl egyetlen megmaradt szárazmalmát. Az eredeti szerkezetét teljesen megőrzött épület kiemelkedő agrártörténi emlék, így néhány percre mindenképp érdemes elidőzni mellette. Bajcsy-Zsilinszky Endre neve sokunknak ismerős lehet, azt azonban kevesen tudják róla, hogy Tarpa körzeténel egykori országgyűlési képviselője volt, így emlékét számos helyen őrzik. A tájházban egy külön termet szenteltek emlékének, a temetőben pedig síremléke is felfedezhető.

A TERMÉSZET CSODÁJA

A környék legkiemelkedőbb természeti értékének számít a Tarpai-hegy, más néven Nagyhegy, mely a maga 154 méterével kimagaslik a beregi síkságból. Ez a terület évszázadok óta híres szőlőtermesztéséről, ennek titka, hogy a lesüllyedt vulkáni kúp oldalait vastag löszréteg borítja. A hegy túloldalán már Tarpa erdejét pillanthatjuk meg, mely két részből áll; a Nagy-erdőből és a Téb-erdőből. Az 1952-ben védetté nyilvánított terület nagyrészt gyertyános-tölgyes, de találhatóak itt juharok és hársfák is. Élővilága is igen színes; jelentős énekesmadár állománnyal rendelkeznek, számos emlősfaj is megtalálható, és ami bizonyos szempontból híressé teszi Tarpát – itt él a keresztes vipera is.

VIPERÁK NYOMÁBAN

Bevallom, személy szerint a keresztes viperák jelenléte miatt vágtam bele hatalmas izgatottsággal Tarpa felfedezésébe – még gumicsizmát is vittem magammal, mivel a település hivatalos oldalán felhívták a figyelmet a magas szárú cipő viselésére. Arra azonban sajnos nem, hogy a viperakeresés nem opcionális program, hiszen erdei élőhelyük kizárólag engedéllyel látogatható. Reméljük, hogy egy kis tervezőmunka után, még idén sikerül az engedélyezett akció, és élőben is megtekinthetjük Magyarország egyetlen, lenyűgözően szép mérges kígyóját, a keresztes viperát.

Amennyiben sikerrel járunk, jön a folytatás!

Farkas Fanni

Fotók: Kohut Árpád