Pénteken folytatódott a 62. Közgazdász-vándorgyűlés a Nyíregyházi Egyetemen, a második nap szekcióülésein többek között a stabilitás, a jövő kihívásai, a fenntarthatóság és a versenyképesség témakörökben tartottak előadásokat, illetve kerekasztal-beszélgetéseket.
A magyar EU-elnökség
A vándorgyűlés egyik vendége volt Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter is, aki a magyar EU-elnökség céljairól tartott előadást, hangsúlyozta, hogy Magyarország uniós tagsága a 20 évvel ezelőtti belépéskor, és ma is általános támogatottságot élvez. Bóka János fontosnak nevezte, hogy az EU legsikeresebb programját, a Kohéziós Politikát is úgy fejlesszék tovább, hogy az a jövőben is képes legyen teljesíteni eredeti céljait, az elmaradott régiók felzárkózását.
„A költségvetési keret előkészítése az EU bővítésétől sem függetleníthető, ami az elnökségi prioritások szempontjából szintén fontos. Egyes tagállamok szerint a bővítés pedig nem függetleníthető az Európai Unió belső reformjától. A dilemma itt természetesen Ukrajna. Az egyik forgatókönyv azzal járna, hogy a ma ismert kohéziós és mezőgazdasági politika megszűnne létezni, a másik forgatókönyv pedig azzal járna, hogy a teljes jogú tagságot legalább több évtizedig tartó átmeneti időszak előzné meg, ami pedig a tagállami egyenlőség koncepciójának teljes átalakulásához vezetne” – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Óvatos derűlátás
A magyar gazdaság kilátásai jók, egy óvatos derűlátással kell a jövőre tekinteni, erről már Varga Mihály beszélt Nyíregyházán. A pénzügyminiszter „A magyar gazdaság lehetőségei a bizonytalan nemzetközi környezetben” címmel tartott előadást a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen. A múltat le kell zárni, a tapasztalatokat le kell szűrni és a jövővel foglalkozni. Az elmúlt négy évben olyan kihívások sorozatát éljük át, amelyre korábban senki nem gondolt. A háború azonban még tart, így ebben a helyzetben kell értékelni a magyar gazdaság helyzetét.
„A nehezén túl vagyunk, a Covid és a háború okozta helyzetet leküzdöttük, az inflációt letörtük, a kamatpálya elkezdett csökkenni, ez lehetővé teszi azt, hogy a hitelezés, a fogyasztás, a beruházások lendületet kapjanak. Ez egy jó irány, természetesen visszafogottak vagyunk, hiszen látjuk azt, hogy hányféle nemzetközi konfliktus van még kibontakozóban és látjuk azt is, hogy a háború még nem ért véget. Bízunk abban, hogy ebben az évben olyan változások történhetnek a nemzetközi politikában, amik segítik ennek a háborús helyzetnek a kezelését és így a magyar gazdaság növekedési kilátásainak is a javítását” – nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter.
Az államadósság újra csökkenő pályára került és a lakosság jövedelmi pozíciója is javul, de a fogyasztást tekintve továbbra is óvatosak az emberek, ennek oka, hogy a lakosság nem a boltokba fog rohanni, hanem a Covid idején elveszített megtakarítását építi először vissza, hangsúlyozta a pénzügyminiszter. A fogyasztók óvatossága pedig nemcsak hazánkban, hanem más európai országokban is jellemző.
Tervek 2025-re
Vasárnap Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán osztott meg néhány részletet a 2025-ös költségvetésről, ebből kiderül, hogy jövőre 3–5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, a tervek szerint megemelik a családtámogatások értékét. A bejegyzésben arról is ír, egy olyan kisvállalkozói program indítása is elkezdődhet, amely nagy mértékben segítheti majd a kis- és középvállalkozókat.
Szerző:Nagy Boglárka
Mutatjuk mit kell tennetek, ha új igazolványt szeretnétek.
Meghaladta a félmilliót a személyi jövedelemadó-bevallást benyújtók száma.
