Dr. Vinnai Győző: Nyíregyháza gazdaságfejlesztése az egész térségre pozitívan hat

Az őszi parlamenti ülésszak előtt szólítottuk meg a képviselőt, aki kifejtette, amellett, hogy Nyíregyháza infrastruktúrában szintet lépett az elmúlt évtizedben, gazdasági szempontból a teljes agglomerációra is hatással van, vonzereje jóval túlnyúlik a városhatáron. A parlamenter szerint cél a további fejlődés, amit a kormány is támogat, munkaerő képzésével karöltve.

– A Nyíregyházi Déli Ipari Park bővítése országosan is kiemelkedő, a város tudatos gazdaságfejlesztése az egész vármegyére hat, de különösen az agglomerációra. Más léptékben, de Ibrányban is mûködik már ipari park, bõvül Tiszavasváriban, valamint Tiszalökön is letettük az alapjait, ezek Nyíregyháza erõsségei is lehetnek beszállítói szempontból.

Érzékelhető Nyíregyháza vonzereje

– Látható, hogy magas technológiájú cégek jelennek meg Nyíregyházán, gondolva a német Boysenre, a svéd Qvantumra, a dél-koreai W-Scope-ra, ami a hazai kis- és középvállalkozásoknak is kedvező lehet. A teljes térség felzárkózásban van a dunántúli részekhez, lassan ez már nem kelet-nyugati, hanem észak-déli kérdés, és ebben az összevetésben kedvező, hogy a kormányzat a Nyíregyháza–Debrecen–Miskolc háromszög fejlesztésében gondolkodik.  Nyíregyháza vonzereje egyébként is egyértelmű: sokan dolgoznak az itteni cégeknél különböző településekről, mindenki láthatja a községek neveit a céges buszokon.

Az egészség kiemelkedő érték

– Képviselőként úgy gondolom, az az emberek számára a legfontosabb érték az egészségük mellett, hogy legyen munkájuk, biztos jövedelmük. Ami az elõbbit illeti – bár ez döntően állami rendszer, nem önkormányzati feladat –, kedvező, hogy nincsenek üres háziorvosi praxisok, és elhalkultak azok a hangok is, melyek a nemrég átalakult ügyeleti rendszert bírálták, amit az Országos Mentőszolgálat vett át. A vármegyei kórház az egyik legnagyobb az országban, közel 600 ezer ember ellátásáért felelős. Reálisan látva lehetnek esetek, amikor várni kell és nem azonnal jut valaki ellátáshoz, de több millió orvos-beteg találkozáshoz viszonyítva mindez alapvetően jól működik. És ne felejtsük el az utóbbi évek jelentős infrastruktúra-fejlesztéseit, eszközbeszerzéseit sem, a megépült nővérszállóval pedig a szakápolóhiányt kívánjuk csökkenteni.

Cél a további gazdaságfejlesztés

– A gazdaságot illetően, arra törekszünk országosan, így itt is, hogy a béremelés dinamikus legyen, aminek az alapja a növekedés – a tervek szerint ez jövőre elérheti a 4-5 százalékot is az idei várható 1,8–2 után. A foglalkoztatási mutatókat alapján jól állunk, Nyíregyházán 4 százalék körül van a munkanélküliség, az országos átlag 4,2, és közel 4 700 000-en dolgoznak hazánkban, a munkahelyek zömét hazai kis- és középvállalkozások biztosítják. A következő év költségvetésének tervezése is a gazdaságfejlesztés jegyében történik majd a parlament őszi ülésszakán, egyes várható elemekről már értesülhettünk, például a családi adókedvezmények erősítése, a munkaerő képzése.

Erősödő és népszerű szakképzés

– A hosszú távú siker érdekében a humán erőforrást kell erősíteni. Éppen ezért a szakképzési rendszert átalakítottuk az elmúlt években, amely vármegyénkben nagyon népszerű, hiszen arányaiban – országos számokat nézve – többen jelentkeznek ide, mint gimnáziumba. Mindkettő jó alap a továbbtanuláshoz, de egy középfokú technikusi végzettséggel akár középvezető lehet bárki egy vállalatnál. Mindemellett már tanulmányaik idején is ösztöndíjat kapnak a diákok, akik kihasználhatják a duális képzés előnyeit, munkatapasztalatot szerezve, ami még nagyobb esélyt kínál az elhelyezkedésre.

Kulturális identitás

– Nyíregyháza azonban nemcsak gazdasági téren lépett előre. Lehet érezni, hogy ennek a városnak van kulturális identitása. Ezt országosan elismert rendezvénysorozatok is erősíthetik, mint például a már 23. VIDOR, és kiemelkedő a Tirpák Fesztivál szerepe, különösen idén, amikor az örökváltság 200. évfordulóját ünnepeljük. A várost újraalapító ősöknek köszönhetően – akikről a gyökerek kutatása kapcsán sokszor elmondtuk, hogy szorgalmasak, dolgosak, vallásosak voltak – a XVIII. század közepétől egy sikertörténet játszódik le. Azzal, hogy 200 éve megváltotta magát a város közössége a földesúri terhek alól, idevonzotta a népességet, beindult a gazdasági fejlődés, nemsokára vármegyeszékhely lett Nyíregyháza Szabolcsban – akkor vált igazán dinamikusan fejlődő, élhető várossá, amit ma is érzékelünk.

Népességmegtartó erő

– Ami pedig a júniusi, önkormányzati választások következményeit illeti, van, ahol változás történt, de döntően a korábbi polgármesterek és a képviselő-testületi tagok zöme megmaradt. Nemrégiben egyeztettem a helyhatósági rendszerről az önkormányzati államtitkárral itt, Nyíregyházán, egy képviselőnek végig kell járnia a településeket. A cél, hogy a megfelelő helyi fejlesztésekkel az ott élő embereknek olyan önkormányzati közszolgáltatásokat nyújtsanak, amiért megéri azon a településen élni, gondolok itt bölcsödére, óvodára, iskolára, orvosi ellátásra. Büszke vagyok arra, hogy az elmúlt 5 évben 11 településen új bölcsőde épült, köztük olyan helyeken is, ahol még soha nem volt. Mindezek tarthatják itt a fiatalokat is: ha van a végzettségnek megfelelő munkahely, megfelelő bölcsödéi, óvodai, iskolai ellátás, valamint, ha vannak megfelelő utak – szoktam mondani, hogy a közlekedési infrastruktúrában Nyíregyháza és környéke egy szintet lépett előre az elmúlt 5–8 évben. A vármegye és a székhely népességmegtartó ereje így nőhet, és ez lehet a cél egy közéleti ember számára.

Szerző: Tarczy Gyula