Nyíregyháza aranykora volt fejlesztési szempontból az elmúlt évtized - Új cél a munkahelyteremtés és a városfejlesztés

Sorozatban negyedszer tette le polgármesteri esküjét dr. Kovács Ferenc. Az alakuló közgyûlésen már utalt a most induló önkormányzati ciklus főbb tennivalóira, amit most plusz információkkal bővített, továbbra is a teljesség igénye nélkül. Az október végén készült interjúban az új testület felállásáról, valamint az ipari park bővítésével összefüggő városfejlesztési tervekről, illetve a finanszírozásról is kérdeztük.

– Az alakuló közgyûlésen fontosnak tartotta kiemelni, továbbra sem szeretné, hogyha pártpolitikai csatározások, egyéni karrierépítés helyszíne lenne az ülés.

– Ennek üzenetértéke és alapja is volt az ellenzék felé, mert az elmúlt 5 évben volt rá példa és ez nyilván konfliktusokkal jár. Fontosnak tartom, hogy akiket megválasztottak, sose felejtsék el, mire esküdtek. Nyíregyházáért dolgozunk, ezzel bíztak meg az emberek. Ez nagy felelősség, és nem tartozik ide, amit meg lehet oldani egy pártirodán vagy politikai sajtótájékoztatón. Itt a városunk közügyeivel kell foglalkoznunk.

– A felelősség nemcsak önnél folyamatos, hanem a városvezető frakciónál is, amely továbbra is jelentős többséget alkot. Hogyan értékeli?

– Az első két ciklusban 15:7 volt az arány a FIDESZ-KDNP frakció és az ellenzék összevetésében, most 14:8. Emlékezhetünk, az elmúlt ötéves időszak 13:9-cel kezdődött, majd a sajnálatos időközi választások után 14:8-ra nőtt a különbség a 22 tagú közgyûlésben. A számokból is látható, ez egy biztonságot adó, stabil többséget jelent, valamint nagy bizalmat is a városvezető frakció felé – amit szeretnék megköszönni ezúton is a nyíregyháziaknak –, továbbá egy megerősítést a következő ciklusra.

– Az alakuló közgyûlésen azt is jelezte, nem lesz könnyû ez az 5 év. Miért?

– Több okból. Egyrészt a gazdasági helyzet miatt, a másik szempont viszont teljesen pozitív. Annyi fejlesztési programunk indult és van előkészítés alatt, ami egy ilyen nehéz helyzetben még nagyobb kihívás. Mi nem rettenünk meg ettől, de tudnunk kell, milyen erősségû nehézségekkel állunk szemben, amire fel kell felkészülnünk és megoldanunk. A választási eredmény ehhez jó alapot ad.

– Azt is kiemelte, hogy a legfontosabb: folytatni szeretnék, amit elkezdtek.

– Folytatni szeretnénk, de ez valójában nem 14, hanem 10 évet jelent, mert az első ciklus nagyobb része csődmenedzseléssel telt és nagyon nehéz időszak volt. Az első fejlesztések 2013-ban indulhattak, innentől viszont nagyon sikeres időszaka volt Nyíregyházának, mondhatni egy aranykor, ami azt is jelenti, hogy a város nagyon sokat fejlődött és komplex módon. Az intézmények felújításával kezdtük, ami szükséghelyzet volt, gondolva a 34 óvodára – közben építettünk is egyet –, a 10 bölcsődére, számos iskolára. A másik nagy csomagunk, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése részeként rengeteg földutat leaszfaltoztunk, sok járdát építettünk, megdupláztuk a kerékpárút-hálózatot, készítettünk és átépítettünk 29 csomópontot, és a városba sugarasan bevezető fő közlekedési útvonalakat felújítottuk, úgy, hogy a nagykörutat is befejeztük – 42 évi várakozás után. Fontos terület volt például a turizmus, épült két hotel is a Modern Városok Programban, amire máshol nem volt példa. A sportinfrastruktúra egy harmadik kiemelt csomag. Ami ma már modern Continental Aréna, az korábban a város tulajdonában sem volt, majd megvalósítottunk olyan több évtizedes ígéreteket, mint a jégpálya, az uszoda. A volt NYVSC telepből korszerû Atlétikai Centrum épült, legújabban a stadion készült el, de emellett 29 szabadidő kondipark létesült, valamint több rekortán futópálya – nyíregyházi sajátosság, hogy a centrum és a stadion köré is épült térítésmentesen használható. Most 11 éve indítottuk a Mozdulj Nyíregyháza! ingyenes mozgássorozatot, mindez szintén a komplexitást jelzi. Ebben a ciklusban a teniszcentrumot szeretnénk még rendezni.

– Korábban a munkahelyteremtést tûzte ki az egyik legfontosabb célnak. Ez továbbra is érvényes?

– Ez volt és maradt az első számú prioritás. Jó alapot ad mindehhez, hogy a ciklus elején a mintegy 130 hektáros ipari park ma gyakorlatilag közel 950-nél tart, ahol 5 nagy cég beruházása folyik, van, ahol már a próbaüzemet tervezik megkezdeni az év végéig, és további, eredményeket ígérő tárgyalásaink is vannak. De a korábban említett komplexitás más szempontból is értelmezhető. Ez nem önmagában szûken vett iparipark-fejlesztés, hanem egy város- és gazdaságfejlesztési program, a pozitív társadalmi hatásaival. A legfontosabb, hogy minden nyíregyházi, aki keres, munkát találjon itthon, és a legnagyobb kihívás, hogy a fiatalok elvándorlását, ami 5-6 évtizede sújtja Nyíregyházát, csökkentsük. Ehhez a versenyképes munkahelyek mellett fontos a lakhatás, ezért indítottuk 2018-ban a Nyíregyháza hazavár programot, ami a kormányzati mellett önkormányzati támogatást is ad a pályakezdő házaspároknak.

– A számok alapján az eddig is tekintélyes méretû Déli Ipari Park tovább nőtt?

– Kezdetben volt a 130 hektár, ami betelt, ehhez vásároltunk 640 hektárt, ezen megy a kormányzati, nagyszabású infrastrukturális fejlesztés. Közben, a nyári hónapokban megvásároltunk újabb 176 hektárt, ezzel együtt nagyjából 950 hektáros lett ez a befektetési övezet. A nagyságrend érzékeltetésére egy példa. 2014-ben volt egy nagyjából 60 milliárd forintos LEGO-fejlesztés, amikor saját gyáruk lett Nyíregyházán – 2010 körül ez a szám csupán vágyálom volt. Most a Boysen beruházása önmagában körülbelül 60 milliárd forintos, a koreai és kínai cégeké még nagyobb, és mellettük ott van az osztrák és svéd nagyvállalat is. De még semminek nem tudtunk a végére jutni, az egész iparipark-fejlesztés nem fordult át arra a pályára, amikor már szinte „önmagától” megy, de legalábbis viszi a súlya, gazdasági ereje, ehhez még kell pár esztendő.

– Ez is ciklusokon átívelő kérdés, de mint utalt rá, maradt még bőven tennivaló a közlekedés terén is.

– Hogy mennyire összefüggenek a dolgok, egy példa: ha a korábbi infrastrukturális fejlesztéseket nem tudtuk volna megvalósítani az elmúlt tíz évben, akkor nagy bajban lennénk az iparipark-fejlesztéssel is. Mert ha 3–5 év múlva benépesül a déli gazdasági övezet, azzal fog járni, hogy létrejön legalább 5000 munkahely, ennyivel több ember fog erre járni naponta, továbbá a beszállítók, szolgáltatók, így a teherforgalommal is számolnunk kell. Ezért fejlesztünk éppen ott, az M3 autópálya mindkét oldalán, amihez zajlik a Nyíregyháza–Debrecen közötti négyes főút kétszer kétsávosra bővítése, valamint a két vármegyeszékhelyet összekötő vasútvonal fejlesztése (ezt a napokban Lázár János építési és közlekedési miniszter is megerősítette bejelentésével – a szerk.). Nekünk a külső körgyûrû bezárása a legfontosabb, Nyírturáig megépülne az a hiányzó szakasz, amivel egy több mint 60 kilométeres körgyûrû lenne a város körül, folyamatos közlekedéssel, körforgalmakkal. A parkolóhelyek is napi témát adnak, például Örökösföldön most kezdtük ebben a nehéz időben is, saját erős beruházásként a 40 állásos bővítést. Van tervünk parkolóházakra is, de ezek átgondolt koncepciókat igényelnek, és milliárdos tételek. De ne felejtsük, az elmúlt 10 évben több mint 10 000-rel nőtt az új személygépkocsik üzembe helyezésének száma Nyíregyházán, ebből a szemszögből kell vizsgálni az örök, zöldfelület csökkentéséről-növeléséről szóló vitát. Ezzel a fejlődéssel lépést tartani szinte lehetetlen.

– Honnan lesz mindenre pénz?

– Már a közgyûlésen is hangsúlyoztam, talán az egyik legnagyobb eredmény, hogy gazdasági, pénzügyi stabilitás van 2013-tól, azaz a város költségvetésének nincs hiánya, a mérlegfőösszege pedig 31 milliárdról az ötszörösére nőtt. Az akkoriban óriási hitelállományt is lenulláztuk, tehát Nyíregyházának hitele sincs! A bevételekkel és gazdálkodással is jobban állunk, ami fontos, ha éppen nem jön EU forrás, mint az elmúlt időszakban. Az ilyen pályázatoknak egyébként is hosszú az átfutási ideje, évek telnek el a tervezés és megvalósítás között. De mi az idén is megvalósítottunk komoly útfejlesztési csomagot, tavasszal három utcában, most négy helyszínen. A másik legnagyobb eredmény az EU-s, Nyíregyházának járó TOP Plusz forrás, amiről pár éve született döntés, eszerint a megyei jogú városok közül a legtöbbet, 52,8 milliárdot hívhatunk le. Ehhez kellettek egyrészt a kormányzati tárgyalások során bemutatott fejlesztési elképzelések és a korábbi eredmények. Sok város ugyanis nem tudta megvalósítani a terveiket, se a hazai, se az uniós forrásokból. Ez nagy lehetőséget ad nekünk, és az első csomagnál már a támogatási szerződés aláírása előtti állapotban vagyunk.

– Mivel kezdünk ebben az uniós ciklusban?

– Annak is van üzenetértéke, hogy mit vettünk előre. Ez egy 6 milliárdos csomag, amibe a bölcsődék, az óvodák és 4 iskola került. Az előbbieknél mindenütt voltak már felújítások, de nem teljes körûek, és ahol például 9 évvel ezelőtt végeztünk felújítást, már jönnek új elemek: napelemek, hőszivattyú – gondolva az energiaválságra, a fenntartható üzemeltetésre. További csomagokon dolgozunk az önkormányzatnál, az egyik a közlekedési infrastruktúra további modernizálásáról szól, a másik újabb energetikai beruházásokról. Előkészítés alatt van továbbá a szociális rendszer további erősítése, az Európai Szociális Alap finanszírozásával, mert ez is kiemelt szempont, nem csak a gazdaságfejlesztés. A kulturális szférát is érinti az elképzelés, a részletek később érkeznek. Ez együtt mindösszesen több mint 20 milliárd forint. Remélem, hogy a projekteket év végéig eredményesen el tudjuk vinni addig, hogy mindenre támogatási szerződés legyen és el tudjuk kezdeni a tervezésre vonatkozó közbeszerzési eljárások elindítását.

– A szociális területen sok önként vállalt feladata van a városnak, köztük a most aktuális, nyugdíjasoknak kézbesítendő karácsonyi csomag.

– Ennek is van szinte önmagán túlmutató szimbolikus értéke. 2014-ben mentek ki az első karácsonyi ajándékcsomagok, akkor több mint 13 ezer nyugdíjasnak, amit 30 millió forintból meg tudtunk oldani. Most 25 ezer körüli a címzettek létszáma és a csomag értékét is növeltük kicsit. Ahogy mondogattam abban az időben, nem szalmaláng, amit indítunk, hiszen ez is 10 éve megy, úgy, mint a Mozdulj Nyíregyháza!, vagy a hagyományteremtő szándékkal életre hívott Tirpák Fesztivál. Mindez nemcsak hozzáállás kérdése, hiszen megvan hozzá a gazdasági stabilitásunk is. Most több mint 100 millió forintot fordít a város arra, hogy megbecsülje, köszöntse a nyugdíjasokat, azokat az embereket, akik életük jelentős vagy teljes részét itt töltötték Nyíregyházán és akiknek a munkája, eredménye is benne van abban, hogy Nyíregyháza ilyen város lett.