"mi jó barátok vagyunk…"
Régi barátság köti össze Balázs Gézát és Minya Károlyt. A két nyelvésznek nemcsak a szakmája közös, együtt szerkesztik a Magyar Nyelvőr folyóiratot és szabadidejükben nagyokat túráznak a Felső-Tiszán. Ezzel a magyarázattal állt elő az országszerte elismert nyelvész, Balázs Géza a könyvtárban, amikor kérdés nélkül is megválaszolta, miért őt kérte fel a kollégája legújabb kötetét.
„Derűs nyelvművelés, ezt a címet adta Minya Károly tanár úr a kötetének és ez a színes borító is mutatja a derűt…”
Derűs nyelvművelés – ezt a címet adta legújabb kötetének Minya Károly. A ’30-as években ugyanis még vaskalapos volt a nyelvművelés. Lőrincze Lajos a módszert emberközpontúvá alakította. Kemény Gábor a stílusközpontúságot hangsúlyozta, Grétsy tanár úr pedig a televízión keresztül a nemzetközpontúságát emelte ki, azaz figyeljünk oda a határon túl élők beszédművelésére. Balázs Géza pedig, évek óta derűs nyelvművelésről beszél, amit Minya Károly sok mosollyal, hétköznapi példákon keresztül tár az olvasó elé.
„Tőle vettem kölcsön a kötetem címét, az ő engedélyével. Egyrészt maga a nyelvművelés jelenti azt, hogy szükség esetén, kérdés esetén válaszolunk, nyelvi tanácsokat adunk, esetleg az idegen szavakra adunk magyar megfelelőt, és ha lehet, akkor mindig a derűt visszük bele, magába a nyelvművelésbe. A derűs nyelvtanóra a nyelvművelés édestestvére, például a könyvben lévő adatokat, írásokat, 66 írás tartalmát nagyon jól lehet hasznosítani ily módon, derűs nyelvtanórákhoz”
- fogalmazott Minya Károly főiskolai tanár, a Nyíregyházi Egyetem intézetigazgatója.
Balázs Géza hangsúlyozta, az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia nem gyakran hangoztatott jelmondata a „borúra, derű”, ezt pedig szerinte érdemes megfontolni.
„A saját életemben ezt sokszor szoktam mondani, írtam is erről, például a „hungaroptimizmusról”, ez tetszett meg Minya Károly tanár úrnak és nemcsak azért tetszett meg, mert én ezt írtam, hanem mert ő erre rezonál. Az ő világa is összekapcsolódik derűvel és most a kedves nézők ne gondoljanak arra, hogy törekszik a derűre, akkor nem szokott szomorú lenni, mert szokott. Ám pont az a jó dolog, a szomorúságra valamilyen ellensúlyt tudunk helyezni. Ez kifelé is hat, a társadalomra, a partnereinkre, és befele is hat…”
- emelte ki Balázs Géza magyar nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár.
A mai magyar nyelv folyamatosan fejlődik, és mivel naponta több mint 10 millióan használják, saját életet él. A nyelvészek pedig nyomon követik a változásait. Minya Károly gyűjti, jegyzi, fotózza a legérdekesebb jelenségeit. Azt mondja, igyekezett olyan könyvet készíteni, ami az általa összegyűjtött példákon keresztül mutatja be a változásokat. Azt reméli, hogy a könyvet nemcsak az érdeklődők forgatják majd szívesen, hanem segít a tanároknak a nyelvtantanításban.
Szerző: Z.Pintye Zsolt
Tájékoztatás.
Ülésezett az Idősügyi Tanács.
