Sóstót az itt élők okkal nevezik a város ékességének

Felfedezzük Ázsiát, de átrepülünk Amerikába, sőt, ezt követően kitérőt teszünk a Sarkvidékre is. Egy vakáció alatt megismerjük a tengerek és trópusok élővilágát, élvezzük a gyógyvizek jótékony hatását és közben elmerülünk a kultúrában, mi több, a pihenés mellé beiktatjuk a sportot is. Kevés olyan desztináció van, ahol ez mind egy helyen adott: Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő ilyen. Ezúttal – a Bujtosi Városliget után – erről beszélgettünk dr. Kovács Ferenc polgármesterrel, az egymásra épülő beruházások összefüggéseit bemutató sorozat keretében.

Sóstót az itt élők okkal nevezik a város ékességének. Amellett, hogy folyamatosan óriási fejlesztésen esett és esik át, egymást érik az attrakciók, amelyek minden évszakban kikapcsolódást nyújtanak. Mit ígér? Itt lehet megtekinteni a méltán híres Nyíregyházi Állatparkot, pihenni a sóstói üdülőövezetben, élvezni gyógyvizünk jótékony hatását, és engedni, hogy az ország egyik legnagyobb és leglátványosabb zenélő szökőkútja lenyűgözzön bennünket. Szintén Sóstón lehet belekóstolni népszerű szabadtéri múzeumunk autentikus hangulatába, használni kondipark­jainkat, kerékpározni, futni vagy egyszerűen csak sétálni. Ma már mindez természetes, de nem volt ez mindig így – emlékezett vissza dr. Kovács Ferenc.

Lerobbanó képet mutatott

– 2010-ben Sóstó a városhoz, vagy éppen a Bujtosi Városligethez hasonlóan lerobbanó képet mutatott – kezdte az előzmények felidézését a polgármester.

– Bár akkor is büszkék voltunk rá, szerettük ezt a turisztikai városrészt, de nagy szükség volt már a fejlesztésekre. Akkoriban is sokszor kimentem oda kerékpárral, de már maga az út is kaland volt, nehezen lehetett megközelíteni. Azóta olyan kerékpárút-hálózatot építettünk ki (és Sóstó megközelítését segítve pl. körforgalmat is építettünk a Korányi Kertvárosban, illetve megoldottuk a vasúti átvezetést), amivel mára már természetessé vált, hogy ne csak tömegközlekedéssel, illetve autóval, de futva vagy két keréken is biztonságosan eljussunk a belvárosból Sóstóra.

Nemcsak az élmény- és Parkfürdő, hanem a Tófürdő is a fejlesztés fókuszába került, mely már modern körülmények között biztosítja a nyíregyháziaknak a lidóhangulatot

Gyöngykavics helyett sétány és rekortán

– Sóstónak mára szinte nincs olyan pontja, ami ne újult volna meg – folytatta a polgármester.

– Talán már kevesen emlékeznek rá, a tó körül nem mindig volt kiépített sétány. Korábban gyöngykavicsos borítással látták el, ami egyértelmű volt, hogy hosszabb távon használhatatlan, és csak folyamatos problémát okoz, hiszen mindig újra kell tölteni, ami sok pénzbe került. 2014-ben kezdtük el itt a fejlesztéseket és erről 2013-ban a városlakókat is megkérdeztük, két hétig voksolhattak a tervekre, három változat közül választhatták ki a nekik tetszőt. A terveket a Kossuth téren mutattuk be arról, hogy milyen borítást kapjon. A térkő és a rekortán borításra érkezett a legtöbb voks. Megújultak az utak és a sétányok, virágágyakkal, virágdézsákkal lett komfortosabb a környék. De ebben a projektben készült el a Pálinkaház és többek között épült meg az élményfürdő gyógyászati szárnya is.

Egy korábbi, elhibázott fejlesztést is rendbe kellett rakni

– A fürdőnél maradva: akkoriban indítottuk el gyógyhely programunkat, ami egy kétéves időszakot jelentett. A fürdőben egyébként korábban egy nagyon elhibázott fejlesztés zajlott. Az előző városvezetés irányításával lefúrtak ugyan egy új kutat, de arra senki nem gondolt, hogy az így kinyert víz hogy jut el a medencébe. Fel is tettem a kérdést, gumislagon keresztül fog ez megtörténni? Tervkorrekciókat kellett végezni és ennek eredményeként egy olyan fürdőfejlesztést valósítottunk meg, amely minden korosztály igényeit kielégíti. Ráadásul a strandnak Parkfürdő volt a neve, parkosítást azonban mégsem lehetett látni, erre rengeteg pénzt kellett költeni, mert lerobbant képet mutatott.

Az elhibázott fejlesztése helyrehozása után nagyszabású fejlesztés indult meg a gyógyvizes minősítést is megszerző fürdőkben, mely gyógyrészleggel is bővült, nagyban hozzájárulva ahhoz, hogy Sóstó nemzeti gyógyhellyé váljon

Ikonikus helyszínek virágoznak újra

Időközben a nyíregyháziak igényei alapján teljesen megújult az ikonikus Tófürdő is. De a sort folytatva: felújítottuk a Fürdőházat, a Víztornyot és a Svájci Lakot is. Amikor pedig már előrébb jutottunk az attrakciókkal, a Modern Városok Programnak köszönhetően, az országban egyedülállóan megépítettünk két új hotelt is. Nem véletlen, hogy ma már Sóstó hivatalosan is Nemzeti Gyógyhely!

Egyedülálló módon épült a Modern Városok Programon belül két hotel is Nyíregyházán, a Hunguest Hotels üzemelteti a 120 szobás, hiánypótló nagyszállodát, míg a Hotel Pangea igazán unikális lett az állatpark részeként, halmozva a díjakat

„A hotel alapkövét meg sem találták...”

– Szálláshely-fejlesztés kapcsán egyébként a korábbi városvezetésnek volt már próbálkozása. A 2000-es évek elején lerakták egy új hotel alapkövét, amire aztán azt mondták viccesen, hogy nem is lehet megtalálni. Minden bizonnyal eszükben sem volt megépíteni azt, megjegyzem, abból a pályázati keretből nem is lehetett volna. Ma ott áll a kormányzati támogatásból a díjakkal is elismert Hotel Pangea és a Hunguest Hotel Sóstó.

Hitelek helyett 20 milliárdos fejlesztés az állatparkban

– Bár a Nyíregyházi Állatparkot korábban is szerették a városlakók, kevesen tudták, hogy annak sem volt megfelelő a gazdasági helyzete. 2010-ben adták át a Zöld Piramist, amire kezdetben 1,6 milliárd forintot szántak és 50 százalék önerőre volt szükség, kiderült azonban, hogy elnézték az üvegárat, és nem 1,6 milliárd forint lesz a beruházás, hanem több mint kettő... Ehhez nagyon rossz feltételekkel további hiteleket kellett felvenni. (A beruházás ideje alatt én még a megyei önkormányzatnál dolgoztam ügyvédként és így figyeltem az eseményeket.) Azóta összeszámoltam, összesen 20 milliárd forintos fejlesztés valósult meg az állatkertben, 100 százalékos támogatottság mellett. Nemhogy hitelt nem kellett felvenni, de saját pénzt se kellett beletenni. Elkészült a Viktória-ház, az Andok kalandok, az új látogatócentrum, a sétányok, a hópárduc­kifutó, a parkolók, az India-ház, a ma­dárröpde, a babaszoba, az új Afrika-játszótér, mosdókat újítottunk fel és hamarosan átadjuk a Jégkorszakot is.

A Nyíregyházi Állatparkot az elmúlt időszakban háromszor választották látogatószám kategóriájában Európa legjobb állatkertjévé, a pünkösdre elkészülő Jégkorszak pedig újabb fejezetet nyithat a park történetében

Egyedülálló attrakció lesz a Jégkorszak

– Pünkösdre tervezzük a Jégkorszak Interaktív Állatbemutató átadását, a tervek szerint kívül-belül szemeket fog gyönyörködtetni, igazi élményt nyújtva. Biztosak vagyunk benne, hogy ezzel a látogatószám is megugrik majd, hiszen egész Európában egyedülálló attrakció lesz.

Nagyon rossz állapotok örökségként a múzeumfaluban

– Sóstón kondiparkot, 3 nyilvános WC-t és játszóteret is építettünk, hogy az ott tartózkodás minél komfortosabb legyen és több élményt adjon, de nem szabad megfeledkeznünk a múzeumfaluról sem.

A játszóterek, kondipark és mosdók komfortosabbá teszik a sóstói pihenést, mely több korosztálynak kínál egyszerre kikapcsolódást

Sosem felejtem el, kinevettek, amikor azt mondtam, hogy a skanzen lesz a harmadik turisztikai attrakciónk az állatpark és fürdők mellett! Nagyon rossz állapotok uralkodtak, nem volt megoldott a tárgyak raktározása, és ha esett az eső, a látogatóknak sárban kellett közlekedniük. Mára a Sóstói Múzeumfalu alkalmas arra, hogy több ezer embert is befogadjon, megfelelő infrastrukturális körülmények között. A látogatószáma az elmúlt két évben meghaladta a 100 ezret, és ez azt mutatja, hogy igenis beépült az attrakciók közé.

A múzeumfalu is az erősen felújítandó kategóriában volt a 2010-es évek elején, s az attrakció fontosságát visszaigazolják az azóta meredeken emelkedő látogatószámok, sikeres rendezvényekkel

Zenélő szökőkút: mégis megszerették

– Még a tó körüli sétány építése kapcsán azzal vádoltak hamisan, hogy biztosan a tavat is le akarom betonozni, a zenélő szökőkút kapcsán pedig, hogy tönkre akarjuk tenni egész Sóstót. Mára bebizonyosodott, hogy szeretik a városlakók, az ide érkező turisták, és a fejlesztés által sokkal rendezettebb, élménytelibb és zöldebb lett a terület. A koncepciónk az volt, hogy amikor bezárnak az attrakciók, legyen program Sóstón, s egy olyan ingyenes köztéri attrakció, ami akár este is élvezhető, és ahová érdemes újra ellátogatni. Egy komplex programnak köszönhetően megépült a szökőkút, fákat ültettünk és az 1,4 milliárdos projekt része volt az öntözőhálózat is, hiszen minden egyes beruházásunknál kiemelten kezeljük a környezetvédelmet, a zöldváros gondolkodásmódnak megfelelően. Mára kétségtelen: az egyik nagy látványossága lett Sóstónak, amit megszerettek az emberek.

A hang- és fényeffektekkel teljes szökőkútrendszert még a megvalósulása előtt igyekeztek támadni, azóta kiderült: a zöldfelületi fejlesztéssel és szakmai elismeréssel a környezetvédelmi szempontoknak is megfelel a teljes parkrész rendezése, átalakítása, és igazi élményt kínál

Tennivalók és tervek

• Az attrakciókat megújítottuk, sőt, újabbakat is hoztunk létre (Az Év Turisztikai Attrakciója és Az Év Szállása címek sem véletlenek), de még sok feladatunk van az ezekhez szükséges közlekedési infrastruktúra terén. Át kell gondolnunk, hogy a következő 10–15 évben milyen turisztikai fejlesztés valósulhat még meg és ehhez hogyan tudjuk igazítani a parkolást. Megfogalmaztuk például, hogy létrehoznánk egy P+R parkolót, a kisvasút nyomvonala mentén, de van egy parkolóház tervünk is. Az elmúlt másfél évtizedben nagyot léptünk előre Sóstó fejlesztését érintően. Ezt igazolják a városlakók visszajelzései, a turisták, a díjak és persze az idegenforgalmi adóbevétel is. Ezekkel a fejlesztésekkel új lehetőségeket is teremtettünk, a következő időszak arról fog szólni, hogy ezeket minél jobban kihasználjuk és tovább gondoljuk – zárta a polgármester.

Az elmúlt másfél évtized tudatos fejlesztéssorozata következtében egészen más arcát mutatja Sóstó, nem véletlen, hogy egyebek mellett Nyíregyháza Az Év Turisztikai Város címet is kapott