Pierre La Mure: Moulin Rouge

Erről a könyvről először az interneten olvastam. Felkaptam a fejem a címre: Moulin Rouge. Imádom Párizst, lenyűgöz a Montmartre izgalmas világa és nagyon tetszik a vörös malom épülete. Pierre La Mure regényéről kiderült, hogy Henri de Toulouse-Lautrec életregénye. Szeretem a művészeteket, a festészetet is. Azt nem mondom, hogy amikor a regénybe beleolvastam, azonnal magam előtt láttam Toulouse-Lautrec egyik, vagy éppen a leghíresebb festményét, de érdekelt a francia festőművész élete. Nem volt kérdés hát, hogy elolvasom.

A regény történetének kezdetekor Henri de Toulouse-Lautrec még kisgyermek, és folyton azzal nyaggatja az édesanyját, hogy üljön neki modellt, mert le szeretné rajzolni. Aranyos, kedves gyermek, akiről később, sajnos, kiderül, hogy beteg, és ez egész életére, és később művészetére is rányomja a bélyegét. Nagyon érdekes történet, tele-tele szomorú helyzetekkel. Mégis jó olvasni. Egyrészt azért, mert lendületes, izgalmas történet. Érdekes bepillantani a 19. század végi Párizs világába. Különleges élmény megtudni, hogy egy-egy festőtanoncból hogyan lett ismert festőművész. Mosolyogtató úgy olvasni a fiatal Tolouse-Lautrecről, Paul Gauguinről vagy éppen Vincent Van Gogh-ról, hogy a regényben még csak tanulják a festészetet, de mi már tudjuk, halhatatlan művészekké váltak. És ebből a regényből nemcsak Tolouse-Lautrec, hanem Gauguin és Van Gogh életéről is sok minden kiderül.

És ami még szintén izgalmas: bepillanthatunk Párizs életébe és történetébe is. A regényben éppen épül az 1889-es világkiállításra az Eiffel-torony. És a történet egy eleme az is, amikor felépül a világhírű mulató, a Moulin Rouge.

A Moulin Rouge, Henri de Toulouse-Lautrec élettörténete nagyon tetszett. Sőt: ez a regény egyik kedvenc könyvemmé vált.

Ferenczik Adrienne

Előző bejegyzés